Törpenyúl tartása

TÖRPENYULAK

Emlősök-Nyúlfélék


Latinnév: (Tudományos elnevezés) Oryctolagus cuniculus

Felnőttkori méret: 0.70 – 2.50 kg

Várható életkor: min 4 – 5 év


Törpenyúl tartásáról alapvető tudnivalók:

Holland törpenyúl

Származás

Az 1880-as években egy holland tarka alomban (Lengyel és a Holland fajta keresztezésével) tűnt fel egy hófehér, piros szemű, sokkal kisebb súlyú nyúl. Mutáció volt, ami a törpeség génjét hordozta. Ez volt a holland törpe kiinduló őse. Az egyik legrégebbi, de mindenképpen a legismertebb törpe fajtát először Angliában mutatták be. Színben kezdetben csak a fehér létezett, piros szeműt HERMELINnek nevezték. Innen ered mai elnevezésük is. Később egy másik típus is létrejött, fehér, kék szemmel (az akkori Kelet Németországban az 1900-as évek elején), majd csak ez után kezdték a színeseket is tenyészteni.

Házi kedvencként való tartásuk elég új keletű, hiszen csak az 1900-as évek közepén jelentek meg a családok otthonaiban.

Testfelépítés és küllem

A holland törpenyúl a legkisebb termetű törpenyúl, mely jelentősen eltér alkatban az egyéb nyúlfajtáktól. A holland törpenyúl testtömege 0,7-1,5 kg között elfogadott.

A fej viszonylag nagy, erőteljes pofákkal, rövid, fölfelé álló maximum 5 cm-es, hegyüknél elkeskenyedő jól szőrözött fülekkel. Szemei nagyok és kidülledők. A nyak rövid, alig látható. A test rövid, hengeres, a vállak szélesek. A mellső lábak rövidek és finomak. A farok nagyon rövid és szorosan simul a törzshöz. A karmok egyszínűek, a világos szőrzethez átlátszó, a sötét színezethez sötét a megengedett.


Törpe kosorrú

Ez a nyúlfajta sokkal fiatalabb, mint a holland törpe, csak az utóbbi évtizedekben tenyésztették ki. Számos színváltozata jelent meg. Megjelenése a nagy kosorrúakéra hasonlít, de törpe változatban.

Testfelépítés és küllem

A kosorrú törpenyulak mind súlyra, mind pedig méretre nagyobbak, mint a többi törpefajta. Ezt a standard meghatározásánál is figyelembe vették. A fajta legkisebb tömege kifejlett korban 1,0 kg, legnagyobb 2,0 kg. Hazánkban elfogadják még a 2,5 kg-ot is. Az ideális 1,5 kg. Kifejlett kori testtömegét fél éves korára éri el.

A fej kerek, széles. A profil erősen kerek (kosorr). A szemek fényesek. A korona kifejezett (ez a fejtetőn keresztül húzódó, kiemelkedő rész). A fül széles lekerekített, szőrözött, a pofák mellett lógnak, kagylójuk befelé néz. A fülek a szemek vonalában erednek a korona folytatásaként, patkó formában fogják körül a fejet. Ideális hosszúsága 22,0-28,0 cm. Tömör testfelépítés jellemzi. A nyak rövid, a hát és a far jól izmolt. A lábak rövidek, erősek.


Oroszlánfejű törpenyúl

Származás

Ez a fajta viszonylag új keletű, de egyre népszerűbb. Belgiumból ered, ahol a svájci rókanyulat (mely nem törpe fajta) belga törpével kereszteztek. Ennek eredménye egy rövid szőrű nyúl lett, sörénnyel a feje körül. A különböző országok különféle standardokra törekednek a fajtával kapcsolatban, míg az Egyesül Államokban az állat kis méretére törekednek (mely formailag a holland törpére hasonlít), addig Angliában a minél nagyobb és egyöntetűbb sörény elérése a cél. Hazánkban egyre népszerűbb fajtává válik, viszont eléggé vegyes az állomány mind testnagyság, mind pedig sörényforma tekintetében.

Testfelépítés és küllem

Magát a sörényességet egy domináns gén okozza, mely az aljszőr hosszabbodását idézi elő a nyak, a pofaalja és a comb tájékán. Ez különböző mértékű lehet, de bármely nagyságú sörénnyel rendelkező nyulat oroszlánfejűnek kell tekinteni. A sörény jellemzője, hogy körbeéri ma fejet, de az arcorri és a szemek közötti rész sima szőrű. Hossza 5 és 8 cm között változhat.Az állat általános standardjára az erős, lekerekített fej, felálló fülek (maximum 7,6 cm) közepes hosszúságú végtagok, magas tartás (mely láttatja magát a sörényt) jellemző.


Oroszlánfejű törpe kosorrú

Származás

Nem sokkal a törpe oroszlánfejű nyulak létrejötte után ez a változat a törpe kosorrúaknál is megjelent. Kialakulása szintén Európára jellemző. Normál törpe kosorrúak, karakterisztikus sörénnyel a fejük körül. Az állófülűekhez képest ez a sörény általában hosszabb és néha nem olyan dús.

Testfelépítés és küllem

Teljesen egyező a törpe kosorrúakéval, lényeges eltérés csak a sörényben van. Ez 5-7,5 cm hosszú, a fej körül körben található, ráterjed a nyak mögötti "V" részre is. A korona felett frufru van. A combon szőrnadrág található. Ez a felnőtt állatok némelyikén eltűnik, másoknál nem.

Elhelyezés:

Mire a nyuszi megérkezik, legyen elõkészítve a lakhelye: szórjuk be friss, pormentes forgáccsal, esetleg, ha éppen van, szalmával a ketrecet (lehetõleg min. 100×50es ketrecet használjunk, lehet saját gyártású is, ha az túl nagy helyet foglal el, akkor se legyen a ketrec 75-80 centinél kisebb), tegyünk be eleségét, vizet, szénát. Attól függõen, hogy a jövevény mennyire szelíd már, tegyünk a ketrecbe egy kis házikót is, ahol háborítatlanul pihenhet.

Etetés, takarmányozás:

A zöldeleség az étrend kb. 25%-át tegye ki, kapjon a nyuszkó pl. egy répát, egy darab almát vagy nyáron füvet. A zöldeleségek skálája nagyon széles, mert a nyuszik nagyon szeretnek minden gyümölcsöt, zöldséget, szeretik a füvet, a gyermekláncfüvet. Ha kedvencünk elõzõ gazdájánál keveset kapott vagy egyáltalán nem kapott friss zöldet, akkor lassan szoktassuk hozzá. Ha esetleg hasmenés lépne fel, csökkentsük a mennyiséget, vagy egy ideig egyáltalán ne adjunk zöldet. Ha a hasmenés elmúlt, újrakezdhetjük a szoktatást. Alapvetõen arra kell ügyelni, hogy a zöldtakarmány lehetõleg szobahõmérsékletû legyen, és ne legyen nedves. Füvet és gyermekláncfüvet ne szedjünk közvetlenül autóút és úttest mellõl, mert a kipufogógáz miatt rengeteg káros anyag halmozódik fel a növényekben. Lóherét és káposztaféléket csak kis mennyiségben etessünk, mert túletetés következtében felfúvódás következhet be, ami a nyulaknál végzetes.


Mindig legyen elegendõ széna nyulunk elõtt, mert ez a fõétel

- Egy kifejlett nyúl (kb. 1-2 kg-os) a szénához és a zöldtakarmányhoz 3-4 evõkanál szárazeleséget kaphat naponta

- Túlsúlyos kedvencünk ne kapjon szárazeleséget, vagy csak 1-2 evõkanálnyit, kapjon több zöldeleséget, s mozogjon többet

- Fiatal állatot óvatosan etessünk zöldtakarmánnyal, inkább kapjon szénát és 1-2 evõkanál szárazeleséget

- Nyáron növelhetjük a fûmennyiséget és csökkenthetjük a szénaadagot

- Víz mindig legyen állatunk elõtt!

Kiegészítõ táplálékként adhatunk száraz kenyeret, nagyon jót tesz az állandóan növekvõ fogaknak, de figyeljünk, hogy ne sokszor kapjon belõle (kb. hetente 2-szer), mert nagyon hízlal. Feltétlenül legyen elég száraz és ne legyen penészes. Kaphat a nyulunk száraz kukoricacsövet is.


Hogy lesz szelíd? És hogyan lesz szobatiszta?

Mivel a nyulak rendkívül kíváncsi természetûek, gyorsan elérkezik az az idõ, amikor nyulunk magától odajön a kezünkhöz, ha benyúlunk a ketrecbe. Elõször csak érjünk hozzá, majd etessük meg a kezünkbõl (pl. egy répa, jól megmosott és leszáritott répazöld vagy kaporlevél csodákra képes), így gyorsan elnyerjük a bizalmát. A következõ napokban megpróbálhatjuk óvatosan megsimogatni, amikor a kezünkbõl eszik. A nyuszik megismerik gazdájukat a hangjuk és a szaguk alapján, ezért beszéljünk hozzá, s hagyjuk, hadd szimatolgassa a kezünket, mielõtt megérintjük. Késõbb, ha ezt már megszokta, engedjük ki a szobában, hagyjuk szaladgálni, üljünk le a földre. Gyorsan meg fogja tanulni, hogy nem kell félnie tõlünk, óvatosan megérinthetjük, megsimogathatjuk. S ha elnyertük a bizalmát, õ fogja követelni a simogatást. A törpenyulak általában gyorsan megszelídülnek.

Nagyon fontos, hogy a nyúl azt a területet, ahol a WC-doboza van, sajátjának ismerje el. Tehát ezen a területen ne zaklassuk, ne nyúljunk ott hozzá, ne vegyük ki onnan akarata ellenére. Ne nyúljunk a ketrecbe, ha a nyúl benn van, várjuk meg, amíg kijön, és utána töltsük fel az élelmiszeres tálját, vizesedényét, stb. Ha mi elfogadjuk, hogy a nyúlketrec a nyúl kizárólagos felségterülete, akkor valószínûleg el fogja fogadni, hogy a lakás többi része az embereké.

Ha a WC dobozt már elfogadja, akkor lehet kiengedni sétálni olyan helyekre, ahol nem szeretnénk, hogy a bogyóit lerakja.

A sétáltatásnál mindenképpen érdemes kivárni, hogy a nyúl maga hagyja el az otthonát. Néha ez igen hosszú idõbe kerülhet, de érdemes türelmesnek lenni, nem jó, ha a nyulat a vackában (ketrecében) olyasvalamire kényszerítjük, amit nem akar megtenni.

Mialatt a nyúl szabadon kószál, folyamatosan figyelni kell, és ha rossz helyen lát neki a dolgát elvégezni, akkor haladéktalanul vissza kell terelni a helyére. Erre nagyon kell figyelni, alapvetõ a következetesség. Itt is érvényes, hogy a nyúl helye legyen az õ otthona, és betenni sem szabad, mert akkor börtönné válik. Helyesebb, ha a nyúl magától megy be, mert oda bemenekülhet és biztonságban érezheti magát a nyúlbogyókon felbõszült gazditól. Az elszórt nyúlbogyókat pedig be kell tenni a WC-dobozba. Elõbb-utóbb a nyúl rá fog jönni, mit is akarunk tõle.


Vírusos betegségek

Fibromatózis

A házinyúl bőr alatti kötőszövetében kialakuló vírus okozta daganatos betegség. A kórokozó a Leporipox nemzettségbe tartozik. Terjedése hasonló a myxomatóziséhoz, a vírus vérszívó rovarok, szúnyogok és ízeltlábúak segítségével kerül a nyúl szervezetébe.

Tünetek: A daganatok száma egy vagy néhány. Folyamatosan nőnek és elérhetik a 2 cm-es nagyságot is.

Kezelés: A daganatok rendszerint 2-3 hónap múlva maguktól visszafejlődnek.

Megelőzés: Mivel a , ezért megelőzése is megegyezik vele.


Myxomatozis

A házinyulaknak egészen 1984-ig a myxomatozis volt az egyetlen, komoly veszteséget okozó vírusos betegsége. Ausztráliában dedomesztrikálódott állományt is ezen vírus segítésével sikerült tömegesen csökkenteni.

Ezt a betegséget először 1896-ban észlelték Dél-Amerikában a gyapotfarkú nyulakon. Innen terjedt át Európára. A betegséget a Lepoipox vírus idézi elő. Nálunk csak a házinyúl és az üregi nyúl fogékony a vírusra. A vírus tenyésztését a különböző vérszívók végzik (szúnyog, bolha,atka, kullancs). A myxomatozisban beteg állat véréből vagy egyéb szövetnedvéből felvett vírus hónapokig életben marad bennük. Minden korosztályt fertőz a nyulak között.

Tünetek: Először a fülben futó erek átjárhatósága miatt a fülkagylón található vérzés észlelhető. Ezek a fejre, orra is kiterjednek. Lappangási ideje 7-10 nap. Ha lefolyása rövid, szintén 7-10 napig tart, ha hosszú, akár két hétig is elhúzódhat. A betegség az állat elhullásával végződik.

Kezelés: Myxoedémás formájában beteg nyúl nem gyógyítható. Egyetlen mód a megelőzés.

Megelőzés: Istálló tisztántartása, vérszívók távoltartása az egyik lényeges szempont. Ez szúnyoghálóval és Atoparazia-ellenes készítménnyel megoldható, de nem ad 100 %-os biztonságot. A másik fontos szempont a vakcinázás. Myxovac vakcinával az állatok 3 hetes kortól olthatók. A fióka anyjától származó védettsége 2 hét után megszűnik. A megelőzés rendkívül fontos, mert a myxomatózis következménye a közel 100 %-os pusztulás lehet.


Vérzéses betegség

Vírus okozta betegség, melyet először 1984-ben Kínában ismertek fel. Ekkor ez a betegség járványszerűen söpört végig Kína területén több százezer angóranyúl pusztulását okozva. Magának a betegségnek többféle elnevezése is létezik: nyulak vírus okozta vérfertőzése, elhalásos májgyulladás, nyúlpestis, vérömléses tüdőgyulladás.

Kórokozója egy kalicivírus, melyre csak a házi- illetve őse az üregi nyúl fogékony. Lappangási ideje, mint a tüneteinek jelentkezése után lefolyása is csak néhány nap. Rendkívül járványos jellegű és magas mortalitással (elhullással) járó betegség. Egyes leírások szerint a felnőtt állományokban nagyobb pusztítást okoz. Elhullási aránya 70 és 100% közé tehető.

Tünetek: Kezdetben néhány órás étvágytalanság. Egyes esetekben a beteg állat orrjáratából véres váladék szivárog. Az elhullást megelőzően idegrendszeri tünetek lépnek fel. Az esetlegesen megmaradt egyedek, a fertőzés után még legalább egy hónapig ürítik a vírust bélsárral. Ezeket az egyedeket különítsük el.

Megelőzés: A betegséget megelőzni általános járványvédelmi módszerekkel, speciális védekezési eljárással és vakcinázással lehet. A Leporiphyl vakcina alkalmas 4-6 hetesnél idősebb nyulak hatékony immunizálására.


Bakteriális betegségek

Talpfekély

Sztafilokokkózis: A betegséget a Staphylococcus aureus baktérium idézi elő. Házinyulak környezetében bárhol előfordul. Ha rendszeresen takarítunk és fertőtlenítünk, számuk csökkenthető. Azonban a bőr sérülésein át az állat szövetébe kerülve különféle kórosformát hozhat létre.

A talpfekély a lábközép „talppárna” kisebesedésével, kifekélyesedésével jár. Teli padlón tartott állománynál, a mélyalmos tartás következtében alakul ki. A vizelet és bélsár nem tud elfolyni, pang a ketrec aljában. Az állat nem tudván máshova menni – bele kényszerül az alomba. Ez a felület felpuhítja a talppárna bőrét, s ezzel szabad utat nyit a baktériumok számára. Szintén bemeneti kaput jelent az éles ketrecen tartott nyúl, ha a padozatból éles tárgyak, szögek emelkednek ki, ezek felsértik az állat lábát.

Tünetek: Általában először a hátsó lábon, lencsényi területen, időnként vérző pörkös sebek jönnek létre. Ezek gyógyulásra nem hajlamosak. A sebek később fekéllyé alakulnak át. Az állat levert, keveset mozog, – a fájdalom miatt – kisebb a takarmányfogyasztás is.

Kezelés: Csak friss esetekben érdemes. A kezdődő talpfekélyt helyileg fertőtlenítő hatású készítménnyel kezeljük.

Megelőzés: A jól megválasztott padozat a legfontosabb. Minél simább legyen a padozat, s legyen réspadozat, melyeknek az állat talpával érintkező felülete szélesebb.


Tejmirigygyulladás

Szintén a Staphylococcus aureus baktérium okozza. A csecsbimbók nyílásán át jut a tejmirigybe.

Tünetek: Először a hátsó lábaknál levő tejmirigyet támadja meg. A tejmirigy fájdalmas, duzzadt, a szopós nyulak fejlődése visszamarad. Az egész állomány pusztulásához vezethet.

Kezelés: Antibiotikumokkal történik.

Megelőzés: Megfelelő higiéniai körülmények létrehozása, s padozat helyes kialakítása.


Élősködők

Rühösség

A házinyúl rühösségének két formája ismert. A ritkább fejrühösség és a gyakoribb fülrühösség. Itt csak az utóbbiról lesz szó.

A fülrühösséget a Psoroptes cuniculi nevű atka okozza. A rühösség rendszerint a belső hallójárat mélyén kezdődik (itt a legkedvezőbb viszony az atkák szaporodására). Lappangása néhány nap és több hét között mozoghat. Elsősorban élő állattal, de a ketrec felszerelései, etetők, itatók, elletők is segíthetnek a terjesztésben. Ezenkívül rühatkával szennyezett takarmány és a gondozó is terjesztheti.

Tünetek: A fülkagyló belső felületén és a hallójáratban is vastag, lemezes, néha többrétegű hámlemezek vagy zsírosan tapadó pörkök jönnek létre. Ezek a hallójárat bőréhez erősen tapadnak, csak erőszakos beavatkozással távolíthatók el. Ezek alatt nedvedző, vérző felület marad vissza, melyen atkák ezrei láthatók. Gyakori szövődménye lehet a fülrühösségnek a középfülgyulladás és a gennyes agyburokgyulladás.

Kezelés: Sikeresen kezelhető hatékony készítményekkel. A kezelést érdemes az egész állományon alkalmazni és 7-10 nap után megismételni.

Megelőzés: Megbízható, atkamentes helyről vásároljuk a tenyésznyulainkat.


Bolha

Házinyulaknál viszonylag ritkán megállapított bántalom. Élősködő: Spilosyllis cuniculi a házinyúl bolhája, mely csak ideiglenesen, vérszívás céljából tartózkodik az állaton.

Tünetek: A súlyos bolhásság tünetei fiatal állatokon figyelhetők meg. Az állat nyugtalan, vakaródzik, bőrén helyenként szúrásnyomok találhatók.

Megelőzés: Léteznek megelőző és gyógykezelő készítmények. Ezeket a tünetek súlyosságától függően az állatorvos írja fel. A megfelelő higiénia, - mint minden betegség esetében - kritériuma a megelőzésnek.


Egyéb:

Gondozójára nem jelent veszélyt.

Módosítás: (2017. március 13. hétfő, 10:34)